Amúgy sem fényes a helyzet a gabona ellátásunknak és már csak egy aszály hiányzott…

De ez a mértékű szárazság rosszabb, mint amire számítani lehetett!

Európa legfontosabb élelmiszer-termelő síkságain is tizedeli a termést az aszály, és a házi kertek is veszélyben vannak!

Hihetetlen mértékű az aszály Magyarországon!


Talán nem elégszer halljuk, hogy minden évszakunk egyre szárazabb, már a télen is súlyos csapadékhiány volt Magyarországon.

Az áprilisi aszály is megérkezett, és a júniusi és júliusi hőhullám pedig csak súlyosbította a helyzetet az egész kontinens egy részén.

NASA többségében pont ilyen előrejelzést készített év elején a nyárra vonatkozóan, ami úgy tűnik beteljesedni látszik.

Eddig az elmúlt években sikerült kimaradnunk az aszályhullámokból, amik közül a 2015-ös Európa nyugati felét letarolta, de úgy tűnik, az hogy minket elkerült, csak kegyelmi időszak volt.

Ha így haladunk tovább, akkor a dél-európaihoz hasonlóan Közép-Európában is tömeges földelhagyási hullámokkal számolhatunk, aminek folyamata hazánkban már meg is kezdődött.


Az elmúlt ötven évben körülbelül másfél millió hektáron szűnt meg a szántóföldi művelés, és a 2000-es évek csak még rosszabb tendenciát mutatnak.

2010 és 2020 között történt a szántóföldek egyik legnagyobb mértékű elhagyása, pedig ebben az évtizedben kapott a magyar mezőgazdaság soha nem látott mértékű pénzügyi támogatást az EU-tól.

Csökken a talajvíz mértéke Magyarországon

Csökken a talajvíz mértéke Magyarországon


1961 és 2010 között az ország minden régiójában jelentős mértékben csökkent Magyarországon a talajvíz mélysége, amelyből már tényleg kézzel foghatóvá vált, hogy segítségre van szükség.

A talajvízsüllyedés országosan átlagosan  meghaladta a fél métert, ami a termesztett növények hozamaiban csökkenést okoz, és nagy mértékben hozzájárul a hazai ökoszisztémák leépüléséhez.

A talajvízre épülő öntözési infrastruktúra fejlesztése tehát szinte öngyilkos vállalkozásnak tűnhet ilyen szintű gyorsasággal történő  talajvízcsökkenés mellett.

Mit lehet tenni az aszály ellen?

A talajvíz csökkenése és a gabonatermelés gyorsan növekvő klímaérzékenysége már egy vészhelyzet jelentésnek is betudható a régióban gazdálkodók, de a házi kert tulajdonosok számára is.

Olyan megoldásra van szükség, amely kézzel fogható a negatív folyamatok hatásainak csillapításában.


Ebben a nehéz helyzetben, ami segíthet, az a táji szintű vízvisszatartás és az öntözési infrastruktúra párhuzamos fejlesztése.
A mainál egy sokkal gazdaságosabb, ökológiai értelemben is fenntarthatóbb földhasználati rendszert kellene kialakítani.

Amennyiben a gazdák elhagyják földjeiket ebben az esetben elkerülhető lehetne az elvnek az érvényesítése miszerint, ha felhagy a földhasználó a közösségi források finanszírozásával fenntartott a gabonatermelés maximalizálására törekvő tevékenységével és helyette a közösség számára elismert ökoszisztéma-szolgáltatásokat közvetít, mint például az árvízvédelem, élelmiszer-termelés, szénmegkötés vagy talajvízpótlás, részesedni jogosult a közvetített hasznokból.

Ezzel a szántóföldi művelés felhagyásával kiesett hasznukat a közösségnek nyújtott hasznokból kompenzálja a közösség.


Ha figyelembe vesszük a víz-visszatartással elkerülhető aszálykárokat, valamint a megtakarítható árvíz és belvízvédelmi kiadásokat és a vizes élőhelyeken megkötött szén-dioxid rohamosan növekvő értékét, világos, hogy megtérülő beruházásról van szó!

Pin It on Pinterest

Share This